Prolog

Köszöntő:
Sziasztok! Örülök, hogy bár a Designnel és a blog külsejével még semmit sem kezdtem, de azért benéztetek és nem kattintottatok azonnal, az "x" gombra a jobb felső sarokban! :) A prológusban szerettem volna tisztázni azt, hogy miről is fog majd szólni ez a blog. Mielőtt valaki megszólna, nem terveztem, hogy ezt az állást amit Jill képvisel, reálisra írom, hiszen ha azt tenném, nem lenne olyan érdekfeszítő a történet. Remélem elnyeri a tetszésetek és felkelti az érdeklődéseteket ez a kis prológus és ha igen, várom a véleményeket kommentbe, (pipálhattok is) Építő kritikát is nagyon szívesen fogadok, valamint ha érdekel a folytatás, akkor iratkozzatok fel, mert nem csak magamnak szeretném írni a sztorit, sőt első sorban nektek.
Jó olvasást! :)

Ugyan miért kellene egy embernek megjátszania magát? Miért fél attól, hogy  nem fogadják el az emberek olyannak, amilyen? Hogy elítélik? Hiszen ez az élet. Az emberek ezt élvezik. A pletykákat és a celebekről szóló hazugságokat, és/vagy eltúlzott sztorikat. Jó hogy senki sem akar olyan lenni, akit nem fogad el a társadalom. De az izgalom kell. Ez van ha unalmas az emberek élete. Másokéval foglalkoznak. És az egyetlen dolog, amiért örülök annak, hogy így vannak ezzel az emberek, az az, hogy tulajdonképp ebből élek. Nem, nem vagyok se lesifotós, se újságíró. Ettől egy kicsit komolyabb szakmába sodródtam az évek alatt. Az a dolgom, hogy beépüljek. Hogy a hírességekből és más, nagy érdeklődési körű emberből kiszedjem az infókat és leadjam azokat. Komolyabb drog és más letartóztatott ügyekben is részt vettem már, de előfordul, hogy újságok, honlapok vagy másfajta szórakoztató ipari emberek bérelnek fel. Pl.: menedzsmentek. Mint a mostani. Nem elég, hogy testközelbe kerülhetek akármilyen pénzes és híres emberekkel, még elég nagy mennyiségű pénzzel is megjutalmaznak. Hát mi ez ha nem a mennyország? Hát elmondom. A pokol. Bár az elején én is így fogtam fel, de sajnos ha benne vagy egy ügyben, akaratlanul is a szívedbe lopják magukat a "pácienseid" és ennek ellenére is hazudnod kell nekik, csalódást okozni és előfordul, hogy börtönbe juttatni, vagy tönkretenni az éppen virágozó karrierjüket. Nos, ezt már nem nevezném a mennyországnak.

- Tessék. - nyomott a kezembe 4 darab aktát a főnököm, Mitch. Az elsőt azonnal kinyitottam. Szeretem ezt a részét a munkámnak. Az a pillanat, amikor kiderül, hogy milyen az ember, vagy milyenek az emberek, akikkel a közeljövőmet együtt fogom tölteni. Nem tudom, hogy minek szurkolok jobban, hogy valami elmebeteg legyen akit majd nem sajnálok leültetni, vagy valami normális ember, akivel nem lesz kínszenvedés az együtt lét.
- Jézus! - nevettem fel amint végigvezettem tekintetemet az aktában szereplő nevén és fényképén.
- Jill! Hányszor mondjam még, hogy komolyodj meg egy kicsit? - nézett rám szigorúan Mitch, mire elhalkultam.
- Niall James Horan? A húgomnak tele van velük a szobája. - mondtam, még mindig vigyorogva. Bár minden erőmet bevetettem, lehetetlen lett volna lecsalni a mosolyt az arcomról. Micsoda egybeesés! Tovább olvasgattam a mappákat. Liam James Payne, Louis William Tomlinson..hmm, micsoda szemek. Harold Edward Styles. Talán ő a legunszimpatikusabb. Az asztalomra dobtam a fekete borítóval fedett füzeteket, majd újra a főnököm felé fordultam.
- Megbízó? - kérdeztem, már-már teljesen komoly arckifejezéssel.
- A banda managere. - jelentette ki, teljes egyszerűséggel. Igazán meglepett a dolog. Mi a fenéért akarná valaki szétbarmolni a saját együttesét? Értetlenség ült ki arcomra, amit ő is észrevett, így folytatta. - Sajnos eléggé felcsaptak a rossz dolgok a One Direction körül amióta az egyikük kilépett, ezért arra kért, hogy küldjem oda az ilyen ügyekkel foglalkozó, egy lehetőleg nő ügynökünket, mint a meghirdetett "1D time" nyertesét, aki együtt tölthet velük akár 2 hónapot ha ezt kívánja. Már ez felkapatja őket a celebhír listák elejére, de ha még több titkolt információt kiszedsz belőlük, valamint összeszűröd velük a leved, vagy hasonló szituációkba keveredsz velük, akkor máris állandó lesz a siker, vagyis inkább a botrány, ami még jobban érdekli az embereket, rajongókat. Tehát a feladat magától érthetődő. Nem az első ilyen ügyed, de talán az egyik legfontosabb. Ajánlom, hogy jól teljesíts. Ezeket ma estig jegyzeteld ki magadnak, hogy a fontos dolgokat tudd. És memorizálj is, hiszen egy rajongó vagy! Holnap este kezdesz. Először a bejelentésre mész el, ahol megnyered a sorsolást és kurvára örülni fogsz. - magyarázott úgy, hogy nem is láttam mikor vett levegőt. Kicsit megijedtem ettől a dologtól, ami nem sűrűn fordul elő, de legalább kihívás lesz.
- Szóval csak azért engem küldesz, mert én vagyok az egyetlen huszonéves nő a vállalatnál? - kérdeztem még meg, mert ez bántotta az önbecsülésemet.
- Ne fárassz! - sóhajtott fel. - Ja, és csípd ki magad holnapra! - nézett végig rajtam. Ciccegtem egyet, de végül is igaza volt. Jelenleg egy kontyba volt fogva a hajam és egy kötött, bő pulcsi takarta testemet plusz egy sima farmer csőnadrág. Azonnal asztalom mögé ültem és hallgattam Mitch utasításaira. Jegyzetelni kezdtem a fontos dolgokat és a közben memorizáltam is amit csak tudtam. Nem lesz unalmas az biztos.